Az izzadás természetes folyamat!
A verejtéket a verejtékmirigyek termelik és azok kivezetőcsövén, a pórusokon át kerül a bőrre. Az izzadást a szimpatikus idegrendszer szabályozza, amely a szervezet belső környezetének állandóságát biztosítja általa. Akkor is verejtékezünk, ha izgatottak vagyunk, félünk, vagy stressz ér bennünket. Nyári kánikulában, vagy sportolás közben te is küszködsz a testedről patakzó verejtékkel. Ilyenkor nem gondolsz arra, hogy az izzadás – bár valóban kényelmetlen – hasznos, sőt nélkülözhetetlen dolog, hiszen nélküle nem működne szervezeted „klímaberendezése”. A verejtékezésnek köszönheted, hogy tested hőmérséklete állandóan 37 fok körül marad. Ha testhőmérsékleted emelkedik, az izzadsággal kiválasztott folyadék párologni kezd a bőrödről, így hűti le a szervezetedet.
Mi okozza a fokozott izzadást?
A normális környezeti hőmérsékleten, nyugalomban észlelt fokozott verejtékezést hyperhidrosisnak nevezzük. Ez lehet általános, vagy helyi jelenség.
Általános hyperhidrosis észlelhető kövér embereken, stressz hatására és a trópusi klímához való alkalmazkodáskor. Különböző betegségek – pl. lázas állapotok, vércukorszint-csökkenés, a pajzsmirigy fokozott működése, idegrendszeri kórképek – is fokozott izzadással járhatnak. A fokozott, kóros izzadás belsőleg nyugtatókkal és a verejtékelválasztást csökkentő gyógyszerekkel szüntethető meg. A betegség tüneteként jelentkező hyperhidrosis oki kezelését az alapbetegség gyógyítása jelenti.
Mely testrészeket érinti?
A helyi izzadás elsősorban a hónaljban, illetve tenyéren, talpon, lányoknál az emlők alatt és között okoz kellemetlen tüneteket. A tenyér, talp és a hónalj verejtékmirigyei a hőszabályozástól függetlenül, stressz és érzelmek hatására is fokozhatják működésüket – az emberek többségét ez zavarja a legjobban. A lábizzadás helyi okai a nem szellőző, zárt, gumitalpú cipő, műszálas harisnya lehetnek.
Kellemetlen testszag
A test jellegzetes illata az emlősöknél nagyon fontos szerepet játszik a szexuális magatartás szabályozásában, a saját terület kijelölésében és az állati közösségen belüli hierarchia meghatározásában. Az ember azonban inkább szabadulni szeretne a testszagtól és a ruhát szennyező, károsító verejtéktôl. Már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is különféle fürdő, tisztálkodó módszerekkel és parfümök használatával próbálták a test illatát megváltoztatni.
Az izzadás veszélyei
Fokozott izzadás esetén, magas páratartalomnál, amikor az izzadás hűtő hatása csökken és fokozott erőkifejtésnél, amikor az izmok hőtermelése fokozódik, nagy a melegártalom okozta betegségek kialakulásának veszélye. A legfontosabb teendő a megelőzés: meleg környezetben, rosszul szellőző helyen, vastag, nem szellőző ruhában kerüld a fokozott erőkifejtést. A folyadékot és a sókat – melyek hiánya a nagyon meleg és száraz levegőben gyakran észrevétlenül alakul ki – enyhén sós folyadék folyamatos fogyasztásával pótold!
A miliaria (izzadságkiütés) a szövetek közé kilépett, pangó verejték okozta viszkető, kiütés. A kivezetőcső elzáródása és a gyulladás miatt a verejték nem éri el a bőr felszínét, ehelyett a hámban és az irhában reked, ami csípő érzést és viszketést okoz. A típusos elváltozások apró hólyagcsákból állnak, ha az elzáródás felszínes, vörös göbcsék, ha a gyulladás mélyebb. Kezelése az érintett területek hűtéséből és szárazon tartásából, az izzadást kiváltó külső körülmények megváltoztatásából áll. Ideális megoldása a légkondícionálás. Helyileg mentolos rázókeveréket alkalmazhatsz.
A nagyhajlatok (lágyékhajlat, hónalj, mellek alatti redő, farvágás) bőrének gombás fertőzése a kövér, erôsen izzadó emberek gyakori betegsége. A beteg terület vörös, nedvedző, rendkívül erősen viszket, az izzadás és a dörzsölés hatására fájdalmassá is válhat. Kezelésére nem elegendők a gombaellenes készítmények, a gyulladást csökkentő hatóanyagokra is szükség van.
A fokozott izzadás kezelése
A fokozott hónaljtáji izzadást az ekkrin verejtékmirigyek stressz hatására erôsen fokozódó verejtékelválasztása okozza. A hónaljban ömlik a verejték, lecsuroghat a testre, átáztatja a ruhát. Az erős verejtékezés károsíthatja a ruhát, só válhat ki, a textília színét vesztheti. Az átázott folt mérete jól jelzi a verejtéktermelés erősségét. A verejték eredetileg szagtalan. A hónalj kellemetlen szagát elsôsorban az apokrin verejték bomlástermékei okozzák, az ekkrin verejték a hajlatot nedvesen tartva, kedvez a baktériumok szaporodásának. Igen erôs izzadáskor az ekkrin verejték felhígító hatása inkább csökkenti az izzadságszagot. A hónaljszőrzeten megtapadó apokrin verejték és baktériumok miatt a szőrzet eltávolítása segíti a hónalj tisztántartását és mérsékli a kellemetlen illatot. A verejtéktermelés belsô gyógyszeres kezeléssel való csökkentése rendszerint nemkívánt mellékhatásokkal jár, hónaljtáji izzadás esetén nem is indokolt.
Izzadásgátlók , vagy dezodorok?
Napjainkban a kutatás termékei két fő kategóriába tartoznak:
- A dezodorok , melyeknek célja az izzadságszag elfedése, vagy antibakteriális hatásuk révén a hónalj baktériumflórájának visszaszorítása.
- Az izzadásgátlók (antiperspiránsok) , melyek az izzadást csökkentik.
Mint az orvostudomány minden területén, itt is a megelőzés a leghatásosabb módszer.
A megelőzésre az izzadásgátló szerek szolgálnak.
Hatásukat az ekkrin verejtékmirigy kivezetőcsövében fejtik ki, átmenetileg csökkentik a verejtékelválasztást. E pórusösszehúzó hatás mechanizmusa még nem teljesen tisztázott.
A legtöbb izzadásgátló készítmény dezodort is tartalmazó kombinált készítmény. A dezodornak nevezett termékek csak a verejtéket bontó baktériumokra hatnak, és a bomló verejték kellemetlen szagát semlegesítik, illetve fedik el. A dezodorok nem csökkentik a verejtékelválasztást!
A hónaljban alkalmazott izzadásgátlók nem gátolják a szervezet többi verejtékmirigyének hőszabályozásban betöltött létfontosságú szerepének ellátását.